Baja földrajzi fekvése révén kiemelkedő kereskedelmi, hajózási és halászati központ volt évszázadokon át az Alföld és a Dunántúl határán. Ennek a szerepnek köszönhető, hogy a Duna középső, déli szakasza mentén széles körben közkedvelt halászlé főzés metódusa ’bajai’ jelzővel vált általánosan ismertté.
A fűszerpaprika termesztésének fellendülésével és a tésztához szükséges jó minőségű lisztet adó hajómalmoknak köszönhetően a bajai halászlé városi, polgári, magyaros kultuszétellé vált a 20. század folyamán. Minden családnak, minden főzőnek van saját módszere, receptje, eljárásrendje. A bajai módon készített halászlé frissen készül, bográcsban, alaplé nélkül, nem passzírozzák és főtt gyufatésztával kínálják. Főzése szabadidős férfitevékenység lett és ritualizálódott.
A halászlé készítése és találása a régi hagyományokat, szokás rendjét követi, amit a régi halász és molnár hagyományokból eredeztetnek. A halászlé főzése és fogyasztása társasági esemény, családi, baráti összejövetelek célja vagy velejárója. A hétköznapi élet szerves része, életformájukhoz, identitásukhoz, közösségi életükhöz szorosan kapcsolódik.
