A balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzése az iskolai oktatásban
A balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzése az iskolai oktatásban
Balatonendréd Somogy megyében, a nyüzsgő Balatontól karnyújtásnyira fekszik. Népművészeti kince, a vert csipke, elválaszthatatlanul összeforrt a falu nevével: megújított, újratervezett, sajátságoan egyedi mintakincse (védjegye többek közt a hópehely, a pávafarok, a bazsarózsa, a cserfalevél, ibolyalevél, tulipán, napraforgó) feljogosítja arra, hogy az egyébként máshol is ismert csipkeverési technikát, technológiát a “balatonendrédi” jelzővel lássa el.
A balatonendrédi vert csipke készítése és hagyományának őrzése közvetlenül a községhez kapcsolódik, gyökerei Belgium csipkeverőihez viszik közel. 1908-ben Kájel Endre helyi református lelkész felismerte az európai igényt a finom csipkeholmik iránt, egyúttal a falu asszonyainak munkát tudott adni a csipkeverés tanításával. A csipkézést az alapítás évében a falu református lakosságának asszonyai és leányai vagyoni különbségre tekintet nélkül megtanulták.
A csipkekészítés hagyományának jelenkori megőrzését a Balatonendrédi Önkormányzat és az Általános Iskola példaértékű összefogással vállalta fel, hiszen a csipkekészítés tudását hordozó idős asszonyok már alig találhatóak meg a településen. Az iskolában 1996 óta kiemelt szerepet kapott a csipkeverés helyi tanterve. Kiemelt feladata a felnövekvő nemzedékek visszatanítása, a múlt örökségének tiszteletére nevelés. A gyerekek elsőként egyszerűbb mozdulatokkal, a csipke történetiségével, eszközeivel ismerkednek, egyéni ütemben, kézügyességtől függően a tanórák keretei között. A tehetségesebbek szakkör formájában mélyíthetik el tudásukat. A program közvetve munkalehetőséget is teremt a felnövekvő nemzedéknek. A megőrzésben kiemelkedő támogató szerepe van a Balatonendrédi Önkormányzatnak: eszközöket biztosít, alkalmakat teremt a megjelenésre, sokféle módon keresi a megmutatkozás lehetőségeit a sajtótól a minőségi turizmus támogatásáig.
