HU | EN

Warning: extract() [function.extract]: First argument should be an array in /home/szellemikultural/public_html/archivum.php on line 16
A magyarországi kékfestés hagyománya

A magyarországi kékfestés hagyománya

A festőmesterség elterjesztése Európában a flamandokhoz köthető, akik már a 8. századtól folytatták a mesterséget. A legkorábbi festőcéh 1208-ban Bécsben jött létre.
Magyarországon először 1608-ban Lőcse, Eperjes, Igló és Késmárk társulásával kezdte meg működését. A 18. század második felében a hazánktól nyugatra eső területeken a textiliparban és a festőmesterségben munkaerő-felesleg képződött.

Egyéni vándorutak és a családi áttelepülések egyaránt növelték a magyarországi festőmesterek számát. Így kerültek Magyarországra a Kluge család ősei a szászországi Sorauból, akik hét generáción keresztül folytatták a mesterséget.
A 18. század közepén a textilt mintázó vászonnyomók pigment és pácnyomást, a festők a kék szín előállítására a festőcsüllenggel való festést alkalmazták. Az indigó, bár nem volt ismeretlen már a középkorban sem, csak a tömeges behozatal beindítása után vált elterjedtté. A kékfestés a 18. század végétől meghonosodó festőmesterség egyik speciális ágát a rezerv eljárású dúcnyomást és az indigóval történő textilfestést jelenti.
Az indigóval történő festés mellett a 20. század első felétől megjelenő jobb minőséget adó szintetikus indigó, az indatrén és ehhez párosuló gépesített dúcnyomás terjedt el. Mindkét technológia együttesen jelen van a ma már csak néhány műhely által képviselt kékfestőmesterségben Magyarországon.