Az Őrségben a XIV. sz. óta foglalkoznak fazekassággal (első írásos emlékek 1366-ból). A földművelés, a háztáji gazdálkodás mellett kezdtek foglalkozni a téli időszakban a férfiak fazekasáru készítésével, majd a tavaszi munkák megkezdése előtt lovas szekérrel Zalán keresztül Somogy megyébe hordták az árujukat és főleg gabonára cserélték. Ennek a paraszti fazekasságnak a hagyománya mindmáig fennmaradt Magyarszombatfán.
Földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan az itteni fazekasságot meglehetősen számos mediterrán hatás érte. A balos korong, a bőrrel való korongozás, az edények vonalvezetése mindmáig hordozzák ezen hatásokat, amely máshol a Kárpát-medencében nem mutathatóak ki. Eme egyediséget mindmáig büszkén hordozzák munkájukban a helyi mesterek, megőrizve az őrségi fazekasság sajátos ízét.
