A Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya Magyarországon
A Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya Magyarországon
Szent István király ország felajánlása óta Szűz Máriát a Kárpát-medencét lakó keresztények különös tisztelettel övezik. Szentkutak, templomok, települések viselik nevét.
A keresztény kultúrkörben a búcsújárási célpontok részben emlékhelyek (ahol szentek éltek), sírhelyek, csodatévő hagyományokkal tisztelt források, (szent kutak) vagy tárgyak (képek, szobrok), de ezeken belül is messze kiemelkednek jelentőségükben a Mária-kegyhelyekre vezetett búcsújárások.
A zarándoklás és búcsújárás egyaránt hordoz szakrális és profán elemeket. A zarándoklás és a búcsújárás célpontja mindig egy szentnek tekintett hely, kegyhely.
Ezek a közösség formáló és fenntartó helyek természetfelettinek tekintett jelenségek (pl. Máriás képek könnyezése), csodás gyógyulások, évszázadokon át megőrzött legendák és mítoszok miatt alakultak ki.
A történelmi Magyarországon 130-nál is több máriás kegyhely van, ahova búcsúsok, zarándokok tömege jár ma is. A búcsú egy szent helyre történő zarándoklás. A búcsú keresztény, katolikus bűnbánati vallásgyakorlat.
A katolikus hagyomány szerint a búcsú a feloldozást nyert bűnért járó ideig tartó büntetés elengedése, ami búcsúhelyekhez kötődik. A zarándoklás a búcsús helyek felkeresése a búcsú elnyeréséért. Évente megközelíti az egymilliót azok száma, akik elzarándokolnak valamelyik máriás búcsúhelyre. Bűnbánat, hálaadás, megtisztulás, életrendezés, elmélyülés, lelki és fizikai feltöltődés és közösségi lét: ezek vezetik a búcsúsokat, akik a hagyományt követve cselekszenek.
