A kőszegi „szőlőjövés", a szőlő hajtások megörökítésének rítusa vélhetően középkori jogszokásból alakult ki, amely ma is élő hagyomány a nyugati határmenti kisvárosban.
Írásos dokumentumok alapján állíthatjuk, hogy Kőszegen a városi előljárók és a hegymesterek titsztújításakor a szőlőhajtások bemutatását legalább már a 16. században gyakorolták. Az 1740 óta vezetett kőszegi „Szőlő Jövésnek Könyve" tanúsága szerint a hivatalosságok megválasztásával egyidejűleg a hajtásokat díszes és látványos rajzokkal is bejegyezték, aminek kezdetben jósló-időjárás előrejelző jelentőséget tulajdonítottak.
Napjainkban a Szent György-napi „szőlőjövések" megjelölését, azoknak a Városháza előtt a mindenkori polgármesternek való átnyújtását, valamint a könyvbe történő nyilvános bejegyzés tradícióját nem csak a helyi bortermelők, de az egész város magáénak érzi.
A sok évszázados hagyomány közösségi kapcsolatokat teremtő hatása a város térségére is jelentős hatással van.
