A maloya Réunion szigetén honos zene-, ének- és táncforma. Kezdeteitől fogva vegyes faji eredetű, madagaszkári és afrikai rabszolgáktól ered a cukornád-ültetvényeken, de idővel a sziget egész lakossága átvette.
Eredetileg egy szólista és egy kórus ütőhangszerekkel kísért párbeszéde volt, mára azonban számos formai változata alakult ki, mind a szövegek, mind pedig a hangszerek tekintetében. (Megjelent a dzsembe dob, a szintetizátor, különböző dob fajták, stb.) Színpadon, hivatásos vagy félprofi művészek előadásában rock-kal, reggae-vel vagy akár dzsesszel is keveredik, a költészetet és a slam-et is inspirálja. Bár a maloya eredetileg az ősök tiszteletének, szertartás keretében alkalmazott kifejezésmódja volt, idővel fokozatosan a rabszolgaság elleni panaszdallá alakult, az elmúlt harminc évben pedig Réunion identitásának jelképévé vált. A szigeten minden kulturális, politikai és társadalmi eseményt maloya kísér, amely így a politikai jogok követelésének eszközévé is vált. Ma 300 bejegyzett csoport, közöttük számos világhírű művész tartja életben a műfajt, valamint az erre szakosodott zeneoktatás a Réunioni Konzervatóriumban. A maloya a nemzeti identitás eleme, a kulturális kölcsönhatás példája, erkölcsi próbakő és integrációs modell, azonban fennmaradását fenyegetik a társadalmi változások: a hagyományőrző közösségek fellazulása és a szertartás eredeti jelentőségének átalakulása.
