Az örmény betűművészetet és kulturális kifejezéseit az évszázados örmény betűk művészete, az örmény kézírás, kéziratok és a betűk díszítésének és különböző használatának gazdag kultúrája alkotja.
A kulturális elem alapja az örmény ábécé, amelyet Meszrop Mastoc (362 - 440) hozott létre 405-ben az „egy-betű-egy-hang” elv alapján. Az elemet szintén megkülönbözteti a díszítő kézírás széles skálája, általában alakjuk szerint osztályozva; csomók, madarak, állatok, emberek és mitikus vagy képzeletbeli lények. Az örmény betűk létrehozásuk óta nem csak az írásbeli örökség megteremtésének elsődleges funkcióját szolgálják, hanem számok, kriptográfok, rejtvények stb. szerepét is betöltik.
Ma a betűket kézműves munkákban is használják. Az örmény betűművészet a társadalom szinte minden rétegébe behatolt, különösen a népművészetbe. A kulturális elemet az örmény területen gyakorolják és szerves részét képezi az örmény nép kulturális identitásának. Hordozói és gyakorlói között szerepelnek művészek, szőnyegkészítők, hímzők, szobrászok, nyelvészek, kalligráfusok, ékszerészek és mások. Az oktatási intézmények minden szinten részt vesznek a kapcsolódó tudás és készségek továbbadásában a jövő generációi számára, valamint számos ifjúsági központ nagy jelentőséget tulajdonít az örmény betűművészet oktatásának. 2008 óta folyamatos támogatást nyújtanak az éves „Granshan” nemzetközi formatervezési versenynek, valamint az Örmény Apostoli Egyház központi szerepet játszik az elem megismertetésében a gyermekek és fiatalok körében.
