Határon túli magyar szellemi kulturális örökség Szakmai tanácskozás
2010. augusztus 5. | Skanzen, Csonka-Takács Eszter, Busójárás Mohácson
Szakmai tanácskozás a határon túli magyar szellemi kulturális örökség megőrzéséről a szentendrei Skanzenben.
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezményt (továbbiakban: Egyezmény) Magyarország 2006-ban ratifikálta.
Az Egyezmény magyarországi végrehajtásából adódó szakmai feladatok koordinálásával a kultúráért felelős miniszter a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot bízta meg, melynek szervezeti egységeként létrejött a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága.
Az Igazgatóság és a Magyar UNESCO Bizottság közös szervezésében 2010. június 16–17-én szakmai konzultáció zajlott Szentendrén, amelyen határon túli magyar szakemberek és magyarországi intézmények, szervezetek szellemi örökségvédelemmel foglalkozó szakértői, intézményvezetői vettek részt.
A tanácskozás célja a szomszédos országok területén található magyar vonatkozású szellemi kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos lehetőségek feltérképezése, és a további feladatok körvonalazása volt. Tekintettel arra, hogy az Egyezmény szerint a Részes Államok a saját területükön található szellemi kulturális örökség megőrzésére hozhatják meg a nevesített intézkedéseket, a szakmai tanácskozás zárásaként megfogalmazott ajánlás igyekszik számba venni az így rendelkezésre álló politikai és szakmai lehetőségeket a határon túli szellemi kulturális örökség megőrzése érdekében, és egyben konkrét lépéseket javasol ezek megvalósítására.
Szakmai ajánlás a 2003-as UNESCO egyezmény a határon túli magyar szellemi kulturális örökség megőrzésének eszközeiről
Mi, a 2010. június 16-17-én A Magyarország területén kívüli magyar szellemi kulturális örökség megőrzésének lehetőségei és eszközei címmel rendezett szakmai konzultáción részt vett ausztriai, horvátországi, magyarországi, romániai, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai, ukrajnai szellemi kutlurális örökséggel foglalkozó magyar szakemberek, az alábbi ajánlást tesszük a Magyar Köztársaság politikai döntéshozói, állami vezetői és a közigazgatás tisztségviselői, valamint szakmai és tudományos intézmények testületei számára:
1. Felhívva a figyelmet arra, hogy a 2003-ban elfogadott „UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről" című nemzetközi jogi dokumentumot már 125 állam ratifikálta,2. kiemelve, hogy az egyezményt Magyarország és a vele szomszédos államok mindegyike ratifikálta, kiváló lehetőséget nyújtva a régió gazdag és sokszínű szellemi kulturális örökségének nemzetközi szintű tudatosítására és elismertetésére;3. tudomásul véve, hogy az Egyezmény szerint a „szellemi kulturális örökség" nemzedékről nemzedékre hagyományozódó, a közösség tagjainak önazonosság-tudatát erősítő, állandóan újrateremtődő közösségi kulturális gyakorlat,4. hivatkozva a Magyar Köztársaság Alkotmányának 6. § (3) cikkére, mely szerint: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását."szem előtt tartva a szellemi kulturális örökség jelentőségét, mint a kulturális sokszínűség egyik forrását, fontosnak tartva a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük a határon túli magyar közösségek szellemi kulturális örökségének megőrzését is, amely fennmaradásuk és fenntartható fejlődésük egyik biztosítéka;hangsúlyozva, hogy az Egyezményhez csatlakozott Részes Államok elismerik, hogy a szellemi kulturális örökség megőrzése az emberiség közös érdeke, és ezért megteszik a szükséges intézkedéseket a területükön található szellemi kulturális örökség megőrzésének biztosítására, továbbá vállalják, hogy az emberiség szellemi kulturális örökségének megőrzése érdekében kétoldalú, szubregionális, regionális és nemzetközi szintű együttműködést folytatnak;figyelembe véve, hogy a szellemi kulturális örökség és annak megőrzése elősegíti a kultúrák, közösségek, népcsoportok közötti párbeszédet és kölcsönös megértést,
a szellemi kulturális örökség megőrzése érdekében javasoljuk:
- közigazgatási és szakmai együttműködés kialakítását a Magyarországgal szomszédos államok szellemi kulturális örökségért felelős intézményeivel annak érdekében, hogy
az elősegítse a szomszédos országokban található magyar vonatkozású, valamint közös szellemi kulturális örökség ottani számbavételét és megőrzését;a megőrzés további eszközeként elősegítse a közös nemzetközi felterjesztések kezdeményézését és lebonyolítását.
- két- és többoldalú, valamint szubregionális szakmai és civil együttműködések támogatását: intézményközi munkakapcsolatok, közös szakmai és civil fórumok, közös konferenciák, szakmai hálózatok területén;
- közös szakmai programok elindítását: kutatási projektek, adatbázisok létrehozásával, képzés és oktatás kiépítése által, közös kiadványok megjelentetésével
- az ehhez szükséges pénzügyi alapok biztosítását: a meglévő magyarországi támogatási rendszer specifikálásával és újak létrehozásával, figyelembe véve azt is, hogy a szellemi kulturális örökség megőrzése érdekében megerősített együttműködésre támaszkodva jó eséllyel pályázhatók uniós források.
Javasoljuk továbbá a szellemi kulturális örökség megőrzése fontosságának megjelenítését az államközi szerződésekben, valamint a meglévő bilaterális kapcsolatokba való beépítését különösen az alábbi területeken:
egymás szellemi kulturális öröksége jelentőségének társadalmi tudatosításaa szellemi kulturális örökséghez való hozzáférés biztosításaa helyi szellemi kulturális örökséggel kapcsolatos oktatás erősítésea szellemi kulturális örökséggel kapcsolatos ismeretek közvetítése formális és nem formális oktatás keretében.
Mi, a jelen tanácskozás, kinyilvánítjuk szándékunkat a Magyar Szellemi Kulturális Örökség Szakmai Tanácsának megalapítására, mely szakmai egyeztető fórumként kíván hozzájárulni a határon túli magyar szellemi kulturális örökség megőrzéséhez.
Szentendre, 2010. június 17.
Kelemen László, Ausztria, UMIZ - Magyar Média és Információs Központ (Alsóőr), intézményvezető
Nyisztor Tinka, Románia, Szent István Egyesület (Pusztina), elnök
Pozsony Ferenc, Románia, Kriza János Néprajzi Társaság / Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék (Kolozsvár), elnök/egyetemi tanár
Raj Rozália, Szerbia, Vajdasági Magyar Folklórközpont (Szabadka), titkár
Silling Léda, Szerbia, Vajdasági Magyar Folklórközpont (Szabadka), tanácsadó
Papp Árpád, Szerbia, Kiss Lajos Néprajzi Társaság (Szabadka), elnök
Halász Albert, Szlovénia, Tudományért Egyesület (Lendva), elnök
Liszka József, Szlovákia, Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központ (Komárom), igazgató
Kész Géza, Ukrajna, Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltára és Múzeuma (Beregszász), igazgató
Kész Piroska, Ukrajna, Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltára és Múzeuma (Beregszász), tudományos munkatárs
Balogh Balázs, MTA Néprajzi Kutatóintézet (Budapest), igazgató
Bereczki Ibolya, Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) / Magyar Néprajzi Társaság (Budapest), főigazgató-helyettes / alelnök
Csonka-Takács Eszter, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság (Szentendre), igazgató
Felföldi László, MTA Zenetudományi Intézet (Budapest), osztályvezető
Halák Emese, Európai Folklór Intézet (Budapest), munkatárs
Havay Viktória, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság (Szentendre), szakmai referens
Héra Éva, Muharay Elemér Népművészeti Szövetség (Budapest), elnök
