Az örökségüket tudatosan őrző közösségek találkozója és fóruma
Mohács, 2011. március 6-7.

2011. március 10. | szellemi kulturális örökség, referensek, találkozó, Dr. Cseri Miklós, Dr. Csonka-Takács Eszter

Március 6-án és 7-én, Mohácson került megrendezésre a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén szereplő elemeket éltető közösségek találkozója és fóruma a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága és Mohács Város Önkormányzata rendezésében.

Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szereplő busójárás megtekintésével egybekötött fórum programjának fő célja a szellemi kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos jogi kérdések megvilágítása volt.

A mohácsi városháza dísztermében Szekó József, a város polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd a fórumot Kovácsné Bíró Ágnes, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára nyitotta meg. A program főszervezője és moderátora Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója volt.

A bevezető előadásokat az örökségvédelem témakörének szakemberei tartották. Dr. Mihályfi László (főosztályvezető, Kulturális Örökségvédelmi Főosztály, Nemzeti Erőforrás Minisztérium) az UNESCO 2003-as szellemi kulturális örökség egyezményét mint jogi dokumentumot értelmezte. Dr. Soós Gábor (mb. vezető, Tudományos Nemzetközi Titkárság; nemzetközi referens, Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) a szellemi kulturális örökség egyezményt és annak hazai végrehajtását vetette össze a Világörökség Egyezmény analógiáival, s külön kitért az UNESCO felé történő időszakos jelentéstételi kötelezettség fontosságára. Dr. Verebélyi Kincső (egyetemi tanár, ELTE BTK Néprajzi Intézet) a folklór jogi védelmével kapcsolatos kérdéseket elemezte, Dr. Felföldi László (osztályvezető, MTA Zenetudományi Intézet) pedig a szellemi kulturális örökség és a már meglévő és lehetséges helyi szabályozók összefüggéseit mutatta be. A bevezető előadásokat a nemzeti jegyzéken szereplő elemeket tudatosan őrző közösségek hozzászólásai követték.

A kerekasztal beszélgetés formájában folytatódó szakmai beszélgetés során egybehangzóan megfogalmazódott a szellemi kulturális örökség hazai végrehajtását szabályozó törvényi keret megalkotásának szükségessége. Emellett szóba került a kézműves, népművészeti tárgyak minősítésének és minősíthetőségének kérdése, illetve olyan, konkrét példákon bemutatott jogi kérdések, amelyek a közösségek által gyakorolt örökség-elemek létét és megőrzését sok esetben akadályozzák. A résztvevők egyöntetűen kiemelték annak fontosságát, hogy szükség van az érintett közösségek által létrehozott belső szabályozásra, melynek jó példáját jelenti a nemrégiben elkészült, a busók és a mohácsi önkormányzat egyeztetéséből létrejött busójárási etikai kódex.

A szellemi kulturális örökséget gyakorló közösségek Mohácson rendezett fóruma jelentős lépés a nemzetközi egyezmény hazai végrehajtásának folyamatában. A rendezvény annak a sorozatnak az első része volt, amelynek célja a nemzeti jegyzéken szereplő közösségek folyamatos együttműködésének és tapasztalatcseréjének biztosítása, minden alkalommal más és más közösségi helyszínen tartva a találkozókat.

A következő közösségi programra Pünkösdkor a Szabadtéri Néprajzi Néprajzi Múzeumban kerül sor a szellemi kulturális örökségek nemzetközi találkozója alkalmából.