Busójárás Mohácson - maszkos farsangvégi télűző szokás
Busójárás Mohácson
maszkos farsangvégi télűző szokás
Az UNESCO első magyarországi elemként a MOHÁCSI BUSÓJÁRÁSt vette fel Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára: www.unesco.org
További információ: www.mohacsibusojaras.hu
A mohácsi busójárás farsang végén rendezett maszkos, rituális, mai formájában karnevál jellegű felvonulás. A hat napon át tartó alakoskodó szokás tánccal, zenével kísért országos hírű népünnepéllyé fejlődött, amelyben a város lakossága, a busócsoportok, valamint az őket kísérő zenészek és táncosok, továbbá a maszkokat, eszközöket készítő kézművesek vesznek részt. A szokásfolyamatba az ilyenkor ide látogató nagyszámú közönséget is bevonják, akik így részévé válnak a város több pontján zajló eseményeknek. A város önkormányzata és a busócsoportok évről évre közösen szervezik meg a busójárást. A hat napig tartó eseményeken túl a busócsoportok egész éven át aktív közösségként működnek. Ehhez hozzá tartozik a hagyományokon alapuló folyamatos készülődés, az eszközök, maszkok megtervezése és elkészítése, a busóruházat felújítása, az egyes csoportok sajátos járműveinek megtervezése, kialakítása, és a megjelenésük hitelességét szolgáló kutatómunka. A busójárás folyamatában egyformán szerepet kapnak a tervezett programok (pl. busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busóavatás, néptáncbemutatók, kézműves vásár) és a spontán akciók és megnyilvánulások (szabados viselkedési formák, termékenységvarázsló rítuselemek, ijesztgetés, játékosság, tánc). A kezdetekkor a mohácsi horvát nemzetiséghez kötődő hagyomány mára a város szimbólumává vált.
