A tambura a lantfélék családjába tartozó hosszú nyakú, kistestű pengetős hangszer. A mi régiónk kultúrájába perzsa-arab eredetű változata érkezett, valószínűleg délszláv közvetítéssel a 16– 17. században.
A bourdonhangzást képviselő hangszer találkozik a magyar többszólamú, „cigányzenekari” harmonizált játékmóddal és ekkor, főként magyar származású hangszerkészítők tudatos fejlesztőmunkája kapcsán alakulnak ki a tamburacsalád hangszerei a prímtamburától a tamburabőgőig. Megszületésük nagyszerűen képviseli a kultúrák egymást gazdagító találkozását. A „magyarrá vált hangszereket” a szerb, a horvát közösségek is a sajátjuknak tekintik. A táncházmozgalom hatására a hangszercsalád ismét népszerűvé vált. A szerbek, horvátok lakta települések mellett a magyar közösségek tamburabandái országszerte ismét újraszerveződtek és ma is aktívan működnek.
