A Pencak Silat hagyománya a sport elemeken kívül, mentális-lelki, önvédelmi és művészeti aspektusokat is magában foglal. A Pencak Silat mozdulatait és stílusait erőteljesen befolyásolják a művészetek különféle elemei, beleértve a test és a mozgás egységét, amely illeszkedik a kísérő zenéhez.
A „pencak” kifejezés jobban ismert Jáván, míg a „silat” kifejezés jobban ismert Nyugat-Szumátrán, amely a sok hasonlósággal rendelkező harcművészetek egy csoportját írja le. A helyi elnevezéseken kívül minden régiónak megvannak a saját mozdulatai, stílusai, kísérői, zenéje és kiegészítő felszerelései, amelyek magukban foglalják a viseleteket, hangszereket és a hagyományos fegyvereket. A Pencak Silat gyakorlói megtanulják, hogy hogyan tartsák fenn kapcsolatukat az Istennel, az emberekkel és a természettel, illetve különféle technikákban képzettek, amelyek az ön- és mások védelmére alapozva, támadások vagy más veszélyes helyzetek kezelésére szolgálnak. Kerülik a támadó megsebzését, illetve a bajtársiasság építésére törekednek. A gyakorlat erősíti a bajtársiasságot, fenntartja a társadalmi rendet, és szórakoztatást biztosít a rituális szertartások során. A kapcsolódó ismereteket és készségeket általában nem a formális oktatásban tanítják, és magukban foglalják a szóbeli hagyományokat és kifejezéseket, például az üdvözlést, filozófiai mondatokat, ritmusos verseket, tanácsokat, valamint dalokat és a hangszerek játékához kapcsolódó technikákat.
