A ‘Hatajo de Negritos’ és a ‘Hatajo de Pallitas’ a perui tengerpart dél-közép részéről
A ‘Hatajo de Negritos’ és a ‘Hatajo de Pallitas’ a perui tengerpart dél-közép részéről (Peru)
A perui dél-közép partvidékéről származó “Hatajo de Negritos” és a „Hatajo de Pallitas” kifejezések kiegészítik egymást. A perui Ica központi részéről származó ének és tánc a karácsonyi ünnepségek része.
Ez a fajta kifejezés bibliai jeleneteket ábrázol, mint a Bölcsek és a pásztorok látogatását az újszülött Jézusnál. Mindkét kifejezés egyesíti a prehispán andoki kultúra és az európai katolicizmus értékeit, valamint a gyarmati időkben Amerikába érkező afrikai leszármazottak ritmikus örökségét. Ez a komplekszitás lehetővé tette, hogy mindkét kifejezés a régió mesztic és afro-leszármazottainak identitásának reprezentációjává váljon. A „negritos” táncát többnyire a férfiak végzik vonós hangszer játékára, énekkel, lábdobogással és harangokkal együtt. A „pallitas” táncát a nők gitár vagy vonós hangszer játékára végzik, ‘zapateo’ (lábtechnika) és ének kíséretében. Mindkét táncot - amelyet a vallásos odaadás és a spirituális szemlélődés szimbólumának tekintünk - legfeljebb ötven fős csoportok végeznek december és január során a városi tereken és a templomokban, valamint a családi otthonokban. Mindkét kifejezésmódot gyermekkor óta tanítják a fiatalabb generációnak, az idősebbek pedig arra buzdítják a gyermekeket, hogy sokféle karácsonyi dallamot, „zapateo” ritmust és táncsorozatot tanuljanak meg az odaadás jeleként.
