Vietnam északi részében két tartomány Bac Ninh and Bac Giang falvai között testvérfalui kapcsolat alakult ki, mely kapcsolatot olyan közösen gyakorolt hagyományos szokások erősítik, mint a Quah ho Bac Ninh népdaléneklés. Az előadásmódban a dal versszakait felváltva két szólamban két nő énekli az egyik faluból majd két férfi a másik faluból válaszol hasonló dallammal de más szöveggel.
A nők hagyományosan széles karimájú kalapot és kendőt viselnek, míg a férfiaknál turbán, esernyő, és tunika a jellemző. Több mint 400 különböző dalszöveg 213 dallam variánssal párosítható, hogy kifejezzék a szerelmesek az elválasztás okozta bánatot és egymás utáni vágyakozást, de az egymásra találás örömét, boldogságát is. Viszont a hagyomány tiltja az együtt éneklő párok közötti házasságot. A Quan ho éneklés gyakran előfordul rituális szertartásoknál, fesztiválokon, versenyeken, és baráti összejöveteleken, ahol a vendéglátó tiszteletére a vendégek különböző szövegeket adnak elő a búcsú ének előtt. Ifjú fiúk és lányok énekkör összejöveteleken gyakorolhatják a négyes éneklési technikát mely egyszerre visszafogott, zengő, csengő és szaggatott éneklési stílust követel. A Quan ho dalok kifejezik a régió közösségeinek lelkivilágát, életfelfogását és helyi identitástudatát. Kulturális, közösségi jellege hozzájárul a falu belső és a falvak közötti társadalmi kötelékek kialakulásához és megerősödéséhez.
