HU | EN
Pünkösdi Sokadalom

Pünkösdi Sokadalom
II. Nemzetközi szellemi kulturális örökség találkozó a Skanzenben

2012. május 15. | Pünkösdi Sokadalom, Skanzen

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége nagy hagyományokra visszatekintő Pünkösdi Sokadalom című rendezvényét idén új események, színes közösségi bemutatkozások színesítik.

2012. május 27-28-án, pünkösd vasárnapján és hétfőjén az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján, valamint Magyarország nemzeti jegyzékén szereplő közösségek nemzetközi seregszemléjére kerül sor.

Program letöltés (.pdf) »

Három országból érkeznek énekes, táncos, népzenész csoportok, emellett Magyarország tíz szellemi kulturális örökség-eleme mutatkozik be: a mesemondásban, táncban, éneklésben, hangszeres zenében, kézművességben kiemelkedő Népművészet Mesterei, körtáncaikkal, díszes viseletükkel, sajátos babfőző technikájukkal és busómaszk-faragó hagyományukkal a mohácsi sokacok, a halasi csipkevarró asszonyok titkos tudományukkal, a jellegzetes birkapörkölt főzés mikéntjét élőben bemutató karcagiak, a kalocsai hímzést és pingálást ma is gyakorló asszonyok és a színes viseletet hordó táncosok, a mezőtúri fazekasság legjobb mesterei, a magyar solymászat képviselői, a matyó örökséget éltető hímzők, bútorfestők és a táncosok, a mohai tikverőzők és a mendei templomdíszítés hagyományát őrzők.


A találkozón a tíz magyarországi elem mellett vendégül látjuk a kerengő dervistánc őrzőit Törökországból, a bolgár Bisztrica Bábit, vagyis a Shopouk régió archaikus többszólamúságá, táncait és rítusait életben tartó hagyományőrzőket valamint az albán többszólamú népi énekhagyomány jeles képviselőit.

Pünkösd ünnepéhez kapcsolódóan két közösségtől láthatunk pünkösdölő népszokást: a kalocsai csoport a magyar hagyományt, valamint a mohácsi sokacok a magyarországi horvát krajlice nevű pünkösdi szokást mutatják be a kétnapos rendezvényen.

A programok között szerepel a szellemi kulturális örökség jegyzékein nyilvántartott közösségek bemutatkozója: kézműves bemutatók és foglalkozások, ételkóstolás, táncos-zenés színpadi produkciók, viseletbemutató és ruhapróba, tánctanítás, pünkösdi felvonulás és közös körtánc.

A látogatók emellett számtalan kézműves portékából válogathatnak a vásárban, a gyerekek körhintára ülhetnek, és aki megéhezett, hagyományos ételek közül válogathat.

A program vasárnapi sztárvendége Ferenczi György és a Rackajam valamint a Budafolk Band.

A kétnapos múzeumi nagyrendezvényen az idelátogató többezer érdeklődő személyes benyomást és közvetlen élményt szerezhet a szellemi kulturális örökség változatos megnyilvánulásairól, élőben találkozhat a kulturális sokszínűséget képviselő legkiválóbb magyarországi és közép-európai közösségekkel, alkotókkal és hagyományőrzőkkel.

A szellemi kulturális örökség nemzetközi egyezményének magyarországi szakmai gazdája, a Skanzen Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága a Pünkösdkor bemutatkozó közösségek számára szombaton szakmai fórumot tart, amelyen külföldi és hazai szakembereink részvételével megismerhetik egymás örökségvédelmi gyakorlatát és a megőrzés jó példáit.

A Pünkösdi Sokadalom szellemi örökség programjainak helyszínei: az Alföld és a Kisalföld tájegység portái, valamint az Alföldi tanya és a nyugat-magyarországi vöcköndi porta, ahol a bemutatkozó közösségek házigazdaként várják a közönséget.

KÜLFÖLDI VENDÉGEINK

Albánia
Albán népi egy- és többszólamúság
A hagyományos albán többszólamú zene két stiláris csoportra osztható: az észak-albániai gegek illetve a dél-albániai toszkok és labok által énekeltekre. Az iso terminus a bizánci egyházi zene ison-jával áll kapcsolatban és a többszólamú éneklést kísérő alaphangra utal. Az alaphangot kétféle módon adják elő: a toszkoknál körkörös légzést használva folyamatosan éneklik az 'i' magánhangzót, míg a labok az alaphangot néha a dal szövegének ritmusára éneklik. A főleg férfi énekesek által szolgáltatott zene hagyományosan a közösségi események széles körében jelenik meg, például esküvőkön, temetéseken, betakarítási ünnepségeken, vallási ünnepeken vagy olyan népi fesztiválokon, mint a jól ismert albán girokasztrai.
Az albán izo-polifónia jellemzői a két szólórészből álló dalok: dallam és válaszdallam, kórus által előadott bourdonnal kíséve. A szóló részek szerkezete a bourdon előadásának különböző módja szerint variálódik, amelynek sokféle strukturális változata van, főképpen abban a populáris stílusban, amit az előadó csoportok használnak. Az utóbbi néhány évtized alatt a kulturális turizmus enyhe növekedése és a kutatói társadalom érdeklődésének fokozódása ez iránt az egyedülálló néphagyomány iránt hozzájárult az albán izo-polifónia újraéledéséhez. Viszont a szokást negatívan befolyásolja a szegénység, a jogi védelem és az előadók anyagi támogatásának hiánya – fenyegetve a dalok és technikák hatalmas repertoárjának továbbadását. A fiatalok elvándorlása a vidékről a nagyobb városokba és külföldre munkakeresés céljából csak növeli ezt a veszélyt. E feltételek mellett jelenleg e hagyományt inkább a hivatásos népművészek örökítik mint a családok.

Bulgária
A Bisztrica Babi – a Sopluk terület archaikus többszólamúsága, táncai és rítusai
A Bisztrica Babi (Bisztricai Nagymamák) bolgár asszonyok egy csoportja, mely a Sopluk terület hagyományos táncait és többszólamú énekeit őrzi. Hagyományuk több elemből áll: a soppe néven ismert kétszólamú énekelés, a horo lánctánc és a lazaruvane, a fiatal nők beavatási szertartása.
Az általuk őrzött kétszólamú énekhagyomány a többszólamú éneklés egy sajátos változata: a dallam egy-két hangból épül fel, melynek alkotói az izvikva (kiáltás) és a bucsi krivo (hajlított morajló üvöltés). A főszólamot éneklő előénekes mellett a többi asszony monoton bourdon kíséretet énekel, mely a hangzást gazdagítva két vagy három szólamú is lehet.
A táncosok hagyományos viseletben, derék vagy övfogással, finom lépésekkel, az óramutató járásával ellentétes irányban, körbe mozognak. A bolgár hora típusu tánc ebben a formában, a dallamtól és az ősi szertartás céljától függően számos változatban él.
Bár a 20. század folyamán a többszólamú éneklés társadalmi funkciója megváltozott (ma már elsősorban színpadon adják elő) a Bisztrica Babi a régió kulturális életében nagyon fontos szerepet tölt be, a hagyományokat a fiatalabb generációk között népszerűsíti.

Törökország
A Mevlevi szema szertartás
A mevlevi aszkétikus szúfi rendet 1273-ban Konyában alapították, ahonnan fokozatosan az egész Oszmán Birodalomban elterjedt.
A Mevlevik forgó, kerengő táncukról ismertek. Néhány órás, ajánlott böjtöt követően a táncosok bal lábuk körül kezdik a forgást rövid fordulatokkal, jobb lábukat használva a bal körüli forgáshoz. A kerengő teste hajlékony kell legyen, szemei nyitva vannak, de tétova tekintete előtt a képek elmosódottakká és elfolyóvá válnak. A táncszertartás, vagy szema alatt adott zenei repertoár, az ún. ayın hallható. Ez vokális és instrumentális kompozíciók négy tételén alapul, melynek előadásához legalább egy énekes, egy ney-en játszó fuvolás, egy dobos és egy cimbalmos szükséges. A táncosok korábban 1001 napos képzést kaptak a mevlevi-házakban (mevlevihane), ahol etikáról, magatartási kódokról és hitről tanulnak gyakorolva az imádságot, vallásos zenét, a költészetet és a táncot. Ez után a képzés után a rend tagjai maradnak, de visszatérnek munkájukhoz és családjukhoz.
A szekularizációs törekvések eredményeként 1925-ben az összes mevlevihane-t bezárták. A török kormányzat az 1950-es években kezdte ismét engedélyezni az előadásokat, de csak a nyilvánosság előtt. A korlátozásokat az 1990-es években enyhítették. Néhány magáncsoport a szema ünnepség eredeti szellemiségének és belsőséges jellegének helyreállításán fáradozik. Ugyanakkor a harminc év alatt a hagyományt titokban gyakorolták, átörökítése inkább a zenére és a dalokra összpontosított, mint a spirituális és vallási tradíciókra, így megfosztotta az előadást vallási jelentőségétől. Ennek következtében számos szema szertartást már nem hagyományos kontextusában adnak elő, hanem turisztikai célból, illetve rövidítették és egyszerűsítettek rajtuk, hogy megfeleljenek a kereskedelmi követelményeknek.

Részletes program:
www.skanzen.hu

További információ:
www.skanzen.hu
www.nesz.hu