Az ainuk Japán legészakibb főszigetén, Hokkaidōn élő őslakos népcsoport.
Az ainuk életvitelét és vallását tükröző hagyományos ainu tánc különböző változatait ünnepségeken, lakomákon, újabb keletű fesztiválokon és családi összejöveteleken adják elő. Eredeti formájában a tánchoz óriási körben állnak a táncosok, az esetleges nézők segítségével zenei kíséret nélkül énekelve táncolnak. Némelyik táncban valamely állat vagy rovar hangját vagy mozgását utánozzák, más táncok, mint a kard és az íjtánc bizonyos rítusok részeit képezik. Vannak ám improvizatív táncok is, amiket kifejezetten önmaguk szórakozására járnak. Hitük szerint a körülöttük lévő környezetben lakoznak az istenek, így gyakran tánccal imádják és fejezik ki hálájukat a természet jóságáért. A tánc szintén fontos szerepet tölt be hivatalos szertartások alkalmával, mint az Iyomante, melyben a résztvevők egy élő medve mozgását utánozva küldik vissza a megejtett és elfogyasztott medvébe bújt istenszellemet az egekbe. Az ainuk számára a tánc jelenti a közvetítő kapcsolatot a természeti és a hitvilág között, és összeköti őket más sarkvidéki kultúrákkal Oroszországban és Észak-Amerikában.