A Téli ünnepségek, Podence-i karnevál egy olyan társadalmi gyakorlat, amely kezdetben a férfiak beavatási szertartásaként működött. Manapság ezt a nőkre és a gyermekekre is kiterjesztették és a jelenlegi kontextusához igazították.
A három napos ünnepség a tél végéhez és a tavasz érkezéséhez kapcsolódik, amely a falu utcáin és az egymást látogató szomszédok házaiban zajlik. Az előadás során a “Caretók” - hagyományos álarcos karakterek - táncolnak kolompjaikkal a nők körül, miközben csípőjüket ritmikusan mozgatják. Ez minden bizonnyal szimbolikusan összekapcsolódik a régi termékenységi rítusokkal. A műveletet a maszk mögött rejtőzők hajtják végre, így másokkal névtelenül léphetnek kapcsolatba. A Caretók bádoglemez- vagy bőrmaszkot, illetve színes gyapjúdarabokkal borított jelmezeket viselnek, valamint kis harangokkal rendelkeznek. Hétfő este egy teátrális előadás keretén belül egy csoport férfi kihirdeti a fiktív jegyespárok listáját, akiket kigúnyolva, parodizálva a nevetség tárgyává tesznek. Húshagyó kedden egyesek maszkban matrónákként jelennek meg, amely a vidéki karneválok jellegzetes álarcos karaktere. Kedd délután megtörténik a Böjtelő alakjának égetése, majd a Caretók csoportja körbejárja a barátok és rokonok otthonát. A karneválon való részvétel gyermekkorban elkezdődik, ugyanakkor a Caretók Egyesületének tevékenysége jelentősen megnövelte az átadás lehetőségeit.
