Kihirdették az új kulturális örökségeket
2019. szeptember 21-22.
Helyszín: Kaposvár

2019. szeptember 20. | Kulturális Örökség Napjai, Kaposvár, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága

Kaposváron a Kulturális Örökség Napjai (KÖN) megnyitó ünnepségén hirdették ki a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felkerült új örökségelemeket.

A Szellemi Kulturális Örökség jelenleg 35 örökséget tartalmazó Nemzeti Jegyzékére öt új örökségelem és egy jó gyakorlat került fel: a verbunk, a csárdás tánc, a magyar népi vonós formáció, a tojásírás hagyománya, a nagykunsági gyapjúhímzés gyakorlata és a népi kézműves szakmai tudás átörökítésének modellje a Népművészeti Egyesületek Szövetsége tevékenységében.

Ez alkalomból a közösségek Dr. Fülöp Pétertől, az EMMI művészeti, közművelődési és közgyűjteményekért felelős helyettes államtitkárától és Dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkártól vehették át a felvételt elismerő miniszteri dokumentumot.

Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez eddig 178 ország csatlakozott. A nemzetközi egyezmény célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.

A díjazott közösségek a KÖN programja keretében szeptember 21-22-én Kaposvár főterén színes bemutatókat tartanak, ahol lesz tánctanítás, viseletbemutató, kézműves foglalkozás és vásár is.

Amit az új örökségekről tudni érdemes

A verbunk tánc hagyománya
A verbunk elnevezés a német werbung - toborzásszóból ered. A katonák verbuválása táncra is alkalmat adó, mulatsággal járó esemény volt, amely a 18. századtól kezdve hozzájárult a kötetlen szerkezetű, gazdag motívumkincsű férfitánc kialakulásához. A verbunk két változata, a szóló és a csoportosan járt körverbunk elemei a korábbi férfi táncok hagyományaiban gyökereznek. Szabad, rögtönzött jellege folytán a romantika korától kezdve a magyar virtus és szabadság kifejezője.

A csárdás tánc hagyománya
A csárdás a verbunkhoz hasonlóan a katonai toborzások során kialakult párostánc. Különböző variációit Magyarország területének nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban is táncolják. A magyarországi táncházmozgalom hatására az 1970-es évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a táncegyüttesek repertoárjában.

A tojásírás hagyománya Magyarországon
A Kárpát-medencében a 19. század elejétől jól ismert húsvéti tojásdíszítési technika a tojásírás. A tojásírásnak Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken különösen gazdag és egyedülálló hagyománya alakult ki.

A magyar népi vonós zenekari formáció élő hagyománya
A magyar hangszeres népzenei hagyomány egyik meghatározó formációja a vonószenekar, amelynek összeállítása régiónként és koronként változott. Alapfelállás a hegedű–brácsa–bőgő hármas, de egyes tagjai megkettőződhetnek vagy egyéb vonósokkal, cimbalommal és rezgőnyelves fafúvósokkal (tárogató, klarinét) egészülhetnek ki.

A nagykunsági gyapjúhímzés élő gyakorlata
A népi hímzéskultúra sajátos elemét a Nagykunságban, Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti részén tizenegy településen működő hímzőkörök, szakkörök, egyesületek és egyéni hímzők ápolják. A szőrhímzés ezen változatának lényege, hogy hamis laposöltéssel gyapjúfonallal varrják. A hímzés jellegzetességei közé tartozik a színátmenetes fonal használata és a kontúrvonalakkal határolt szigorú szerkesztés, amelynek mintakincsét, színvilágát generációról generációra örökítik át.

A népi kézműves szakmai tudás átörökítésének modellje a Népművészeti Egyesületek Szövetsége tevékenységében
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) egy civil szervezet, amelynek célja a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek támogatása, a népművészettel foglalkozó emberek, szervezetek, egyesületek hálózatának kiépítése. Feladata a szakmai érdekképviselet, a tagszervezetekkel, alkotóházakkal való folyamatos kapcsolattartás, a kölcsönös információáramlás biztosítása. Hozzájárul a több évszázados tudás éltetéséhez, továbbadásához szakmai továbbképzések, táborok, kiállítások és konferenciák szervezésével, utánpótlás neveléssel, pályázatok kiírásával és a mesterek piacra segítésével. A Szövetség által évente megrendezett Mesterségek Ünnepe nemzetközi szinten is példaértékű a kézműves termékek bemutatása szempontjából.