A bolgárkertészet fogalma magába foglalja a speciális kisüzemi módszerekkel, melegágyi hajtatással és öntözéssel termelő bolgár kertészgazdaságok által alkalmazott komplex zöldségtermesztési rendszert.
A bolgárkertészet nemcsak a bolgár származású vándor- és letelepedett kertészeket foglalja magába, hanem azokat a magyar zöldségkertész, paraszti, háztáji gazdaságokat, termelőszövetkezeteket is, amelyek a bolgár termelési módszert alkalmazták a zöldségtermelésben. A bolgár vándorkertészek honosították meg Magyarországon a padlizsánt, az étkezési paprikát, paradicsompaprikát, illetve megalapozták a paradicsom tömegszerű termesztését. A 19. század végén először Szentesen, majd az ezt követő századforduló után Cece, Gyula, Boldog, Bogyiszló környékén alakult ki csemegepaprika-termesztőtáj. Az általuk behozott paprikafajtákat magyar fajtákkal vegyítették. Az 1960-as évektől a bolgárkertészeknek köszönhetően terjedt el a fóliás és növényházi hajtatás. A bolgárkertészek öröksége máig él a magyar kertészetben. Az általuk alkalmazott módszerek és innovációk, különösen az öntözéstechnika és az intenzív termesztés, a mai napig hatással vannak a hazai kertészeti kultúrára.
