Nagyecsed kiemelkedő jelentőségű "táncos település", ahol a magyar verbunkot, a lassú és friss csárdást, a cigány szólót, botolót és cigányos csárdást napjainkban is együtt táncolják fiatalok és idősek, magyarok és cigányok.
Mind a magyar, mind a cigány táncoknak országosan elismert mesterei, tudói születtek és éltek, élnek itt. A település elzátságának köszönhetően változatlan formában maradt meg a jellegzetes tánckészlet, a gazdag, egyedi motívumanyag, a dalkészlet, s a táncokhoz kapcsolódó szokások, így akik helyi adatközlőktől szeretnék elsajátítani mindezt, ma is felkeresik Nagyecsed települését, táncosait.
A táncokat tekintve Nagyecsed a középső vagy tiszai táncdialektushoz, azon belül a Felső-Tisza-vidék dialektusterülethez tartozik, amely a nagy táncdialektust legjobban képviselő, leggazdagabb terület, s igen jelentős szerepe van a magyar tánckincs egészének értékelésében. Napjainkre a nagyecsedi magyar és cigány tánckultúra nemcsak a település élete, közösségformáló, hagyományőrző és hagyománymegújító szerepét határozza meg, hanem országos és nemzetközi népszerűséget és elismerést is magáénak tudhat.
